FactGrid GYIK – Miért használjam a FactGridet a kutatási projektemhez?

in English
auf Deutsch
en français

1. Mi a FactGrid?
2. Miért használjam a FactGridet a saját kutatásomhoz?
3. Miért ne egyből a Wikidatát használjam?
4. A FactGrid ingyenes – hogy működik ez?
5. Mihez kezdhetek az unortodox kutatási témákkal?
6. Milyen segédeszközöket biztosít a szoftver?
7. Mit tegyek, ha a saját platformomon szeretném megjeleníteni az adatvizualizációm?
8. A FactGrid CC0-licenc alatt teszi közzé az adatokat – ez azt jelenti, hogy lemondok a kutatásom jogairól?
9. Mi történik, ha szeretném az adataimmal egy másik platformon folytatni a munkát?
10. Mi történik, amikor FactGrid-felhasználók a “helyes” dátumról vitatkoznak?
11. Miért kockáztassam meg az átláthatóságot rögtön a projektem kezdetétől?
12. Mi kell ahhoz, hogy a FactGrid befogadja a projektem?

Mi a FactGrid?

A FactGrid egy Wikibase-alapú platform történeti adatokkal dolgozó projekteknek számára, amely egyszerre hagyományos wiki és adatbázis. Az oldalon állításokat rögzíthetsz az általad feltöltött vagy téged érdeklő elemekről, majd ezeket szinte bármilyen nyelven tudod használni és megjeleníteni.

A platform szervezője a Gotha Kutatóközpont, a szervert pedig Erfurti Egyetem biztosítja.

Együttműködésben a Wikimédia Németországgal és a Német Nemzeti Könyvtár GND-adatbázisával szeretnénk elhelyezni a platformot mint kutatási adatokra építkező erőforrást a kialakulóban lévő, összekapcsolt Wikibase-oldalak rendszerében.

Miért használjam a FactGridet a saját kutatásomhoz?

A fő érv a FactGrid mellett a verhetetlenül rugalmas szoftver, a Wikibase, amelyet a Wikimédia Németország segítségével, elsődleges felhasználási helyén, a Wikidatán kívül, egy kísérleti projekt keretében implementáltunk:

• Egy olyan szoftvert keresel, amely gyakorlatilag bármilyen nyelven tud beszélni? Egy platformot, ahol felvihetsz adatokat a saját nyelveden, mások pedig a saját anyanyelvükön olvashatják ugyanezt, és fordítva? Ez a szoftver a Wikibase.
• Egy olyan szoftverre van szükséged, amivel átlátható módon koordinálhatsz egy egész kutatói csapatot? A Wikibase-zel ez ugyanolyan könnyű, mint a Wikipédia szoftverével, a MediaWikivel.
• Egy olyan adatbázisszoftvert keresel, amely tud mindent, amire egy digitális bölcsészeti adatbázisnak szüksége lehet: kapcsolatháló-elemzés, térképes megjelenítés, komplex összekapcsolt keresések, megjelenítés többféle idővonalon? Egy szoftver, amely szinte emberi nyelvként működik, és még teljes körű adatbázis szolgáltatással is rendelkezik? A Wikibase ez a szoftver.
• Szeretnél egy előző projektedből származó adatgyűjteményre építeni? A Wikibase-en lehetséges a nagy mennyiségű, automatizált adatbevitel.
• Szeretnél biztosra menni, hogy más projektek is hozzáférnek az adataidhoz, és ténylegesen fel is tudják használni azokat? A platformról könnyen letöltheted az összes adatot, hogy offline, Excelben vagy bármilyen más online projektben dolgozhass velük.
• Szeretnél teljesen új kérdéseket feltenni a kutatásodban? A Wikibase-en bármelyik elemet összekapcsolhatod bármiféle állítással.
• Aggódsz, hogy mi történik majd az adataiddal miután véget ér a kutatásod finanszírozása? Támaszkodj egy platformra, ahol nem egyedül dolgozol, ami olyan licenc alatt működik, amely lehetővé teszi másoknak is, hogy folytassák a munkát az adataiddal és eszközeiddel.

Ha hosszú távú perspektívát keresel, akkor ezt szeretnénk nyújtani a Német Nemzeti Könyvtárral való együttműködésünkkel. A platform egyik támpillére a GND-adatgyűjtemény lesz, ami által széles körben használható eszközként működhetünk. Továbbá célunk ezzel, hogy fontos szereplőjévé váljunk az összekapcsolt Wikibase-rendszerek kialakuló világának.

Miért ne egyből a Wikidatát használjam?

Ez egy teljesen jogos kérdés. Vannak olyan projektek (amelyek elsősorban csak felhasználják adatokat), amelyekhez a Wikidata megfelelőbb platformot nyújt. Az FH Potsdam “Archivführer zur deutschen Kolonialzeit” nevű projektje remekül illusztrálta annak szépségét, amikor közvetlenül Wikidatára dolgozunk – erről beszélgettünk Uwe Junggal, aki bemutatta, milyen technikai megoldásokat használtak Potsdamban.

Ugyanakkor alapvetően két dolog van, amiket nem fogsz tudni sem a Wikidatán, sem egy GND-hez hasonló platformon csinálni: a Wikimédia-projektek (és a GND) szigorú szabályokkal rendelkeznek arról, hogy nem közölhető saját kutatómunka, és döntéseiket nevezetességi kritériumok alapján hozzák meg, ami nem enged teret tetszőleges adatbázis-elemek létrehozásának vagy tárgyak közötti kísérleti kapcsolatok tesztelésének.

A Wikidata és a GND olyan információkra koncentrálnak, amelyeket már korábban publikáltak és a kutatást nem végző alkalmazottak már közzétett kutatásokból viszik fel az adatokat. Ezeken a platformokon nem tudsz létrehozni munkahipotézisként szolgáló állításokat a kutatásodhoz. Nem hozhatsz létre elemeket kizárólag azzal a céllal, hogy majd statisztikai elemzést végezhess rajtuk a munka egy jóval későbbi szakaszában.

A FactGriden bátorítjuk a platform használatát heurisztikus kutatási eszközként.

• Létrehozhatsz elemeket az adatbázisban függetlenül attól, milyen relevanciájuk lenne egy enciklopédiában vagy könyvtári katalógusban.
• Megkockáztathatsz ideiglenes kronológiákat, egyéni feltevéseket kiinduló hipotézisként.
• Használd a FactGridet nem konvencionális állításokhoz, amelyek jelenleg csak a saját kutatási projekted számára érdekesek – a szoftver lehetővé teszi ezt a fajta szabadságot.
• Hozz létre adatbázis elemeket, amelyek részletezik, a kutatásod során milyen adatgyűjteményeket módosítottál jelentős mértékben. Ezáltal könnyen benyújthatod ezt az adott elemet mint a kutatásodat összegző “mappát” a téged finanszírozó intézménynek.
• A platformon megkockáztathatsz bármilyen új tézist, és egy saját adatbázis elemben összegezheted mint “mikro-publikációt”, ezáltal is láthatóvá téve a hozzájárulásod.

A FactGrid ingyenes – hogy működik ez?

A szoftver ingyenesen használható, és folyamatosan fejlesztik a Wikimédia projektek közösségei, illetve a Wikibase-t használó intézmények.

A FactGrid platformot a Gotha Kutatóközpont szolgáltatja az Erfurti Egyetem virtuális szerverén. A német URL évi 36 eurós költséget jelent, ezt a Gotha Kutatóközpont fedezi.

Az összes Wikidata-segédeszköz a felhasználóink rendelkezésére áll. Ezek biztosítják az átlag digitális bölcsészeti projekthez szükséges összes funkciót.

Mivel mind a szoftver, mind az eszközök nyílt forráskóddal rendelkeznek, bármilyen általad kedvelt szoftverrel módosíthatod őket, ha új alkalmazási módra van szükséged.

Ha saját eszközeiddel is hozzájárulsz a nyílt rendszerhez, biztosíthatod, hogy jövőbeli projektek is használhatják és fejleszthetik ezeket.

Amennyiben olyan technikai megoldásokra törekszel, amelyeket később anyagi haszonért értékesíthetsz, a szoftver licence ebben sem fog meggátolni. Szabadon kereskedelmi alapokra helyezhetsz bármit, amit nyílt forráskóddal építettél.

Mihez kezdhetek az unortodox kutatási témákkal?

A Wikidata úttörő adatmodellel rendelkezik. A felhasználó gyakorlatilag csak kapcsolatokat hoz létre Q-számok között (vagy kapcsolatokat Q-számok és időpontok, Q-számok és földrajzi koordináták, Q-számok és médiafájlok, Q-számok és URL-ek között).

A szoftver maga nem tudja, milyen típusú kapcsolatokat hozol létre – ezek szintén csak P-számok: a Q1 – P1 – Q2 egy ún. “triple”, ami jelentheti, hogy “Johann Sebastian Bach (Q1) fia (P1) Carl Philipp Emanuel Bach (Q2)”, de azt is, hogy “Az archívumban talált, XY raktári jelzetű levél (Q1) állítólagos feladási helye (P1) München (Q2).”

Q-számokat bármihez hozzárendelhetünk – emberekhez, dokumentumokhoz, eseményekhez, eszmékhez… Te döntöd el, milyen P-számokra van szükséged az általad kívánt állításokhoz. Az elemeket nem egy rögzített, módosíthatatlan kategóriarendszerben kell meghatároznod, a létrehozott állításaid pedig új árnyalatot és szilárdságot adnak az új vagy meglévő elemekhez. Ne aggódj, ha nem rögtön az első napon áll össze az adatmodelled. Hozd létre folyamatosan az állításokat, amikor csak szükséged van rájuk, közben figyeld, hogy érik el a kritikus tömeget, amellyel kiértékelhetővé válnak.

Minden állítás “minősíthető” – “Johann Sebastian Bach (Q1) felesége (P2) Maria Barbara Bach (Q2) házasság kezdete (P2) 1707. október 7. (dátum),  házasság vége (P3) 1720. július 5 körül (dátum).” Ezeket az állításokat ugyanakkor hivatkozásokkal is elláthatjuk: “erre bizonyíték (P4) XY egyházi évkönyv (Q3)”,”állítás forrása (P5) XYZ Bach-életrajz (Q4)”.

A rendszerben lehetséges egymással versengő értékeket megadni, mindössze külön-külön forrásmegjelölést kapnak, illetve rangsorolni is lehet őket.

Ilyen mélységben meghatározott triple-ekkel gyakorlatilag bármilyen állítást létrehozhatsz, ami viszont még fontosabb, ezzel lehetőséged nyílik állításokat létrehozni bármely nyelven. A rendszer Q- és P-számokkal működik, minden egyéb pedig címke, amit azon a nyelven adhatsz meg, amelyet fel szeretnél kínálni a felhasználónak. Ezen felül a szoftver automatikusan lefordítja a dátumokat és mértékegységeket az adott nyelv által használt formátumra. Ez a titka annak, hogy a Wikibase-platformokat mindenki a saját nyelvén szerkesztheti, miközben az egész világon olvasható szinte bármilyen nyelven.

Milyen segédeszközöket biztosít a szoftver?

Készíthetsz adatbázis-bejegyzéseket egyesével: nyisd meg a szerkeszteni kívánt elemet, menj a beviteli lap aljára, és kattints az “állítás hozzáadása”-linkre. Itt kell megadnod, milyen állítást szeretnél létrehozni. Nem szükséges fejből tudnod a P-számot, kezdd el begépelni a tulajdonság nevét a saját nyelveden, majd válassz a felkínált lehetőségek közül az automatikus befejezéshez. A platform tudni fogja az adott állítás P-számát. Az állítás második részét a következő szövegdobozban adhatod meg, szintén elég elkezdeni begépelni.

Excel- és CSV-listákból, automatikus bevitellel is készíthetsz adatbázis bejegyzéseket. (Itt találod a beviteli felületet, itt pedig egy rövid útmutatót hozzá.)

Az adatbázis-lekérdezéseket SPARQL nyelven kell megfogalmazni. Ez (sajnos) nem egy könnyű keresőnyelv, de végső soron annyira komplex, mint a futtatni kívánt keresések.

A SPARQL-t használók nem feltétlen tudnak SPARQL-forráskódot írni. Általában keresési mintákat tudsz használni, amik megmutatják, hol kell változtatnod a bevitt szövegen, hogy lefuttathasd a saját keresésed.

Amennyiben pontosan tudod, milyen típusú keresési lekérdezést kell futtatnia a felhasználóidnak, készíthetsz a könyvtárak megszokott online felületeihez hasonló, egyéni beviteli maszkokat, amelyek majd SPARQL-ben kommunikálnak az adatbázissal.

A szoftvercsomag tartalmaz illusztrációs lehetőségeket térképekhez, idővonalakhoz, hálózatokhoz, genealógiai kapcsolatokhoz, grafikonokhoz, stb. Nem kell letöltened egyéb, külső alkalmazásokat. A SPARQL-en keresztül kérheted az általad kívánt reprezentáció létrehozását. Gyönyörű bemutatót láthatsz vizualizációkból, ha felkeresed a Wikidata Scholia-projektjét.

Mit tegyek, ha a saját platformomon szeretném megjeleníteni az adatvizualizációm?

Ennek nincs technikai akadálya. Uwe Jung demonstrálta, hogyan használja az FH Potsdam felülete a Wikidatát adattárként úgy, hogy közben a felhasználók nem látják a háttérben lévő adatbázist.

Nincs semmi gond azzal, ha a FactGridet külső adattárként használod, és a saját kutatási projekted az egyetemed szerverén építed fel, ahol célzott adatbázis-hozzáférést teszel lehetővé saját keresősablonon keresztül.

A FactGrid CC0-licenc alatt teszi közzé az adatokat – ez azt jelenti, hogy lemondok a kutatásom jogairól?

Ha a Creative Commons 0-licencet választod, továbbra is teljes szabadsággal használhatod az adataidat, amire csak szeretnéd  – te irányítasz, és nem a kiadó vagy az adatokat kezelő platform. Ezen felül a CC0 azt jelenti, hogy az adataid szabadon felhasználhatóvá válnak mások által is. Mivel a közösség így bármikor kijavíthatja az észrevétlenül maradt hibákat, csökken annak a kockázata, hogy hosszabb távon elavuljon a kutatásod.

Néhány megfontolandó tényező: Tudósok számára első pillantásra a CC BY 4.0-licenc tűnik kedvezőnek. Ez engedélyezi az ingyenes felhasználást, amennyiben az megfelelően módon megjelöli a forrást. A gyakorlatban ez működhet szövegeknél (mint ez a blogposzt), mivel itt egyértelmű, hogy milyen hivatkozást szeretnénk látni: a nevünk megadásával, a publikáció címével, a kiadás helyével és dátumával. De szeretnéd, hogy az adataid idézetként szerepeljenek, például egy vizualizációban? Egy 1753 júniusában Párizsból Berlinbe küldött levél a térképen egy vonalként szerepel – hogyan lássuk el ezt megfelelő jegyzetekkel? Hogyan idézzenek téged, ha csak javításokat végeztél egy adathalmazon? Az “Így add tovább”-licencek még problematikusabbak: ezek az adatok szabadon hozzáférhetők bárki számára, amennyiben a további felhasználók is ugyanezekkel a feltételekkel osztják meg. Ez úgy hangzik, mint a szabad felhasználás melletti határozott kiállás. De egy al-felhasználó hogyan tudja biztosítani, hogy az ő al-felhasználói is betartják a licencbe foglalt feltételeket (főleg ha ez az al-felhasználó CC0 alatt teszi közzé az adatokat)? Az al-felhasználóknak általában azt tanácsolják, ne használjanak adatokat CC-BY vagy CC Így add tovább licenccel rendelkező platformokról.

A Wikidatával és a Német Nemzeti Könyvtárral közös vállalkozásunk egyetlen lehetőséget hagyott számunkra: hogy partnereinkhez hasonlóan szabadon felhasználhatóvá tegyük az adatainkat. A CC0-licenc által nem biztosított, hogy a további felhasználók is feltüntetik majd, ki gyűjtötte az adatokat, illetve felhasználásuk feltételeit.

A gyakorlatban a legtágabb nyílt licenc nem jelenti azt, hogy a FactGrid-adatok szerző nélküliek, épp ellenkezőleg. Mi azt szorgalmazzuk, hogy hivatkozzunk a kutatásra, és megelőlegezzük, hogy a Wikidata és a GND is boldogan feltünteti, ha a kutatás a mi platformunkról származik.

A FactGriden minden szerkesztéshez kapcsolva van a szerző neve. Ha egy kutatási projekt lényeges mértékben járult hozzá egy adatgyűjteményhez, akkor ezt jelezhetik egy külön jegyzetben, amelyet tovább lehet adni adatátvitelnél.

A Wikidatához vagy a GND-hez hasonló adatbázisok amúgy érdekeltek is a kutatások hivatkozásában – ez hozzájárul az adataik szilárdságához. A FactGrid abban a különleges helyzetben van, hogy mindkét szervezet számára olyan platformot szolgáltat, ahol a felhasználók olyasmiket csinálhatnak, ami saját, nagyobb platformjaikon nem engedett.

Mi történik, ha szeretném az adataimmal egy másik platformon folytatni a munkát?

Mivel szerzői jogi korlátozások nélkül vitted fel az adatokat, szabadon dolgozhatsz velük bárhol máshol. Valójában örülünk is, ha afféle inkubátor lehetünk kutatási adatok számára.

Mi történik, amikor FactGrid-felhasználók a “helyes” dátumról vitatkoznak?

A szoftver lehetővé teszi az egymásnak ellentmondó adatok kezelését – ez különösen fontos a történelmi kutatás területén, ahol gyakran találunk egymásnak ellentmondó forrásokat anélkül, hogy biztosan tudjuk, melyikük állítása igaz. A szoftverrel reprodukálhatjuk az ellentmondásos helyzetet, az állításokat pedig külön-külön alátámaszthatjuk hivatkozásokkal. Az eltérő állításokat súlyozhatjuk is egymáshoz képest – például a jelenleg irányadó állítást az egyéb variánsokkal szemben, vagy akár minősítőkkel az egyéni kiértékeléshez.

Tekintsük inkább érdekes helyzetként arra, amikor két kutató eltérő eredményekre jut. Sokkal rosszabb, amikor egy olyan platformon hibázol, ahol sosem lesznek kijavítva, és hitelteleníthetik az egész munkádat.

Miért kockáztassam meg az átláthatóságot rögtön a projektem kezdetétől?

Ez kemény dió, valószínűleg ez gátolja meg a legtöbb projektet, hogy használja a FactGrid erőforrásait. Az alternatíva egy platform, amihez csak a jelszóval rendelkező csapat férhet hozzá a projektet lezáró publikáció határidejéig. Így, szól az érv, semelyik versengő projekt sem tudja elcsaklizni a kutasi eredményeket. Senki sem látja, hol hibáztál az elején. Senki sem rögzíti, melyik adatot vitték fel asszisztensek és melyiket a projektvezető – ehhez hasonlók a feltételezett előnyei a nem átlátható munkának egy olyan platformon, amely csak a finanszírozás végével lesz online elérhető.

Az átlátható kutatás saját biztosítékokkal rendelkezik. Ha egy találsz egy minden eddigit felülíró dokumentumot vagy rögzítesz egy úttörő kapcsolódási pontot, akkor itt a lehetőség, hogy a saját nevedhez és projektedhez kösd az állítást. Ha holnap valaki ellátogat ugyanabba az archívumba és szintén felfedezi, amit te – pech, hiába. Te már rögzítetted a megfigyelést a platformon, amit a laptörténetben lekövethető változtatás minden kétséget kizáróan bizonyít.

Mindeközben a kollektív platform  meghívásként is működik az együttműködésre. Tedd egyértelművé a többi csapat számára, min dolgozol, hogy felvehessék veled a kapcsolatot.

Egy elméletileg biztonságos, csak a projekt végén nyilvánosságra hozott weboldal kockázatai komolyak. A felhasználókkal ekkor már nem lehetséges ötleteket cserélni. Az internetes jelenlét időzítése a projekt rohanós utolsó heteire esik, amikor már nem lehetséges semmiféle, koncepciót érintő változtatás. Ha a kutatást kizárólag egy könyves publikációhoz végeztétek, bizonytalan marad, mihez kezdjen a csapat a Word- és Excel-fájlokban összegyűjtött adatokkal. Senki sem tudja ekkor felvinni az adatokat egy nagyobb erőforrásba – egy ilyen késői fázisban a harmonizáció szinte megugorhatatlan akadály. Csak reménykedni lehet, hogy a könyv olvasói beszkennelik az összes lábjegyzetet, hogy a bennük lévő korrigálások elérhessék a könyvtári katalógusokat és a különféle Wikimédia-projekteket. A kockázatot itt a könyv jelenti, amely semmiféle hatással nincs a kollektív adatbázisra, illetve a digitális bölcsészet projektek, amelyek publikáció után elavulnak.

A jövő inkább egy újfajta hozzáállásban kell keresni egy közös, nyilvános adatbázis felé. A kutatóknak képesnek kell lenniük javítani és bővíteni ezt az adatbázist bárhol, bármikor hozzáférve. Az szükséges motivációt és biztonságot a kutató környezet jelenti, ahol megjelölhetik és idézhetővé tehetik saját munkájukat. Erre a Wikibase bármely más szoftvernél alkalmasabb.

Mi kell ahhoz, hogy a FactGrid befogadja a projektem?

A FactGrid-platformnak nincs láthatatlan mélyrétege. Bárki lekérdezhet az adatbázisból, és ugyanazt az eredményt fogja kapni akár be van jelentkezve, akár nincs. A személyes felhasználói fiók annyi előnnyel jár, hogy kiválaszthatod a kívánt nyelvet, miközben az adatokat böngészed, illetve lesz egy “szerkesztés”-link minden állítás alatt.

Ha szeretnéd betáplálni az adataid a FactGridbe, és ha szeretnél egy projektet futtatni a platformon, akkor szükséged lesz felhasználói fiókra. Ezt a valódi neved megadásával kaphatsz az adminisztrátoroktól. Ehhez az oldalon találsz egy “Request account” (felhasználó fiók igénylése) szövegű linket. E-mailben is felveheted velünk a kapcsolatot. Projektvezetők kaphatnak adminisztratív fiókokat, amivel kijelölhetnek csapattagokat, projekthez kapcsolódó személyeket.

Miután bejelentkeztél, felvihetsz adatokat nagy mennyiségben vagy végezhetsz meghatározott javításokat bármelyik elemen. Minden változtatásod a felhasználói fiókodhoz lesz kapcsolva. Mások visszavonhatják a szerkesztéseid, de nem nyomtalanul, dokumentálva lesz az elem történetében, mindenki láthatja.

Ha egy összetettebb projekten szeretnél dolgozni, —

• ami lehet személyes családkutatás,
• lehet egy egyszeri vizualizáció egy szemináriumi dolgozathoz,
• vagy akár több ezer tételnyi adat bevitele egy 5 éves projekt folyamán

— egyeztess a többi felhasználóval és a platform szervezőivel. Nem (feltétlen) fogunk egy nyilvános egyetértési nyilatkozatot aláírni, de a blogunkon hírt adhatunk a projektedről, hogy eljusson mindenkihez a platformon. A munka akkor válik igazán izgalmassá, amikor mások befejezett munkáját módosítod, illetve amikor más projektek résztvevőit inspirálod az általad bevezetett modellezés használatára. Nem kötelező átbeszélni az adatmodelleket a többiekkel, de a modellek megosztása segíthet a kutatásodnak új embereket elérni, illetve felhasználhatók lesznek mások által létrehozott lekérdezésekben vagy vizualizációkban.

A szoftvert arra tervezték, hogy kezelni tudja mind az olyan állításokat, amelyek csak számodra érdekesek, mint azokat, amelyek az eredeti kutatási témádnál jóval távolabbra elérnek majd.